Alapszabály

A Kézen Fogva Egyesület- A legkisebbek védelmében

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

Elhatározva a Kézen Fogva Egyesület- A legkisebbek védelmében Egyesület létrehozását Alulírott alapító tagok egybehangzó akaratnyilatkozatával az egyesületet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a jelen Alapszabály elfogadásával alapítjuk. Az Alapszabályt az összes alapító tag egyhangúlag elfogadta és aláírásával hitelesítette.

I.

Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Kézen Fogva Egyesület- A legkisebbek védelmében

 

2. Az egyesület rövidített elnevezése:   KFELV

 

3.       Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:- –

 

4. Az egyesület székhelye: 3024, Lőrinci, Kinizsi utca 9.

 

5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

 

6.        Az egyesület honlapjának címe:   –

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 / 12

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

• Az egyesület célja:

 

Különösen nagy figyelmet fordítunk a családon belüli erőszak áldozataira, bántalmazott   gyerekek

védelmére. Az egyesület célja, hogy támogató hátteret biztosítson azon gyermekek számára, akik családi közegben veszélyeztetettek vagy elhanyagoltak.

 

Gyermekvédelmi ügyek támogatása, különös tekintettel a veszélyeztetett hátrányos helyzetű

bántalmazott gyermekekre.

 

Szeretnénk a gyermekek lelki és testi jóllétének az elősegítését,

közösségépítő, fejlesztő programok szervezésével gyermekeknek és családjaiknak egyaránt.

Fontosnak tartjuk és célunk a lakossági érzékenyítés és szemléletformálás a gyermekvédelem területén.

Együttműködés civil szervezetekkel a gyermekek érdekvédelme érdekében.  Családok támogatása a gyermekek biztonságos szeretetteljes nevelésében.

 

 

 

 

 

 

 

•      Az egyesület tevékenysége:

Szoros kapcsolat fenntartása a gyámhatósággal gyermekjóléti központokkal a gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítőkkel, védőnőkkel, iskolákkal és gyermekotthonokkal.

A gyermekvédelmi jogszabályok folyamatos nyomon követése és javaslatok tétele a jogalkotó felé a          gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira való figyelemfelhívás érdekében

A gyermekek érdekeinek képviselete a hatóságok előtt.

Együttműködési hálózat kiépítése pszichológusokkal, terapeutákkal és mentálhigiénés szakemberekkel, hogy szükség esetén közvetíteni tudjuk a rászorulókat.

Olyan működési modell kialakítása, amely maximális átláthatóságot biztosít az adományok felhasználásában és a tevékenységeink eredményeiben, ezzel építve a támogatóink bizalmát.

Folyamatosan bővítjük a partnerszervezetek (civil, egyházi, önkormányzati) körét, hogy a lehető                    legszélesebb körű támogatást tudjuk nyújtani a rászorulóknak.

Gyermekekkel való személyes kapcsolattartásra törekvés, amennyiben az a gyermek érdekeit szolgálja és a hatóság azt engedélyezi          

 Tárgyi és pénzbeli adományok szervezése, fogadása, rendszerezése és célzott eljuttatása a rászorulóknak.

 Tematikus programok, például karácsonyi csomagosztás vagy iskolakezdési támogatás lebonyolítása

A társadalmi figyelemfelkeltés céljából közösségi gyűjtések, képzések, fórumok és érzékenyítő programok szervezése.

 

3 / 12

Kiemelt figyelem fordítás a személyes adatok védelmére és a titoktartásra.

 

 

 

 

 

 

 

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

• Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

 

IV.

A tagság

 

• Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. illetve aki vállalja és megfizeti az alapszabályban meghatározott tagdíjat.

 

V.

Alapszabályi Rendelkezés a Tagdíjról

 

Az egyesület tagjai a tagsági jogviszony fenntartásához havi 1000 Ft/fő tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíjat minden hónap 25. napjáig kell megfizetni. A tagdíj befizetését az egyesület bankszámlájára történő átutalással, vagy készpénzben, az egyesület pénztárába történő befizetéssel lehet teljesíteni. A tagdíj fizetésének elmaradása esetén az alapszabályban rögzített következmények léphetnek életbe. A tagok általi tagdíj fizetését az egyesület elnöke kezeli. A tagdíj befizetéséről az elnök az egyesület nevében, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyugtát állít ki, amelyet elektronikus úton vagy személyes átvétellel, papír alapon juttat el a tag részére.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől

 

4 / 12

számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

d./ A tagdíj meg nem fizetésével.

 

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

 

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

 

5 / 12

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

       

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

 

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1. Az egyesület tagja:

 

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

c./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

Az egyesület tagjai a munkájukat az egyesület Etikai Kódexében foglaltak szerint, a legmagasabb etikai normák betartásával végzik. Az Etikai Kódexet az egyesület elnöksége hagyja jóvá és teszi közzé.

 

 

 

X.

Az egyesület szervei

 

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

 

A Közgyűlés

 

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

 

 

6 / 12

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

 

        A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a

 

7 / 12

napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.  

 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

 

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő 2 fő tag hitelesíti.

 

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
11. a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

 

8 / 12

1. b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
2. c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
3. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
4. e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
5. f)  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

Elnökség

 

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja. A tisztségviselők megbízatása öt évre szól, de a közgyűlés ettől eltérően, rövidebb időtartamot is megállapíthat. Az elnökségi tagok megbízatása a közgyűlési döntés napjával kezdődik. A tisztségviselők megbízatása a lejáratot követően újraválaszthatók. Az újraválasztásról szóló döntést a megbízatási időtartam lejárta előtt, közgyűlési szavazással kell meghozni.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

9 / 12

 

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

 

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

 

           Az egyesület elnöke: 

Telek Mihály

           

 Az elnökség tagjai:  

           Alelnök:

           név: Lőrincz Árpád  

           

            Alelnök:

            Név: Gyalog István

              

 

        Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnök a szervezet bankszámlája felett önállóan      

        jogosult rendelkezni.

        Az alelnökök az elnök akadályoztatása (pl. betegség, szabadság) esetén együttesen és kizárólagosan    

        helyettesítik az elnököt a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében. Ebben az esetben a bankszámla    

        feletti jogosultság gyakorlásához a két alelnök együttes aláírása szükséges.

        Az elnök és az alelnökök a fenti jogköröket általános jelleggel gyakorolják.

 

10 / 12

 

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./  az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./  az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./  a tagság nyilvántartása;

i./  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

Az elnökség a fenti feladatok elvégzésére az elnökségi tagok (elnök, alelnökök) között munkamegosztást

alakít ki, amelyet a szervezet belső szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)

részletez.

 

18.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

19.   Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 

11 / 12

1. c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
2. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
3. e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
4. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

• Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

XI.

Gazdasági tevékenységek

 

Az egyesület elsődlegesen nem gazdasági-vállalkozási tevékenység céljából működik.

Az egyesület kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet is folytathat, amennyiben az

közvetlenül kapcsolódik az egyesület céljaihoz/tevékenységeihez és azok megvalósítását szolgálja.

A gazdasági tevékenységből származó  bevételt az egyesület nem oszthatja fel a tagok között, azt

kizárólag az alapszabályban meghatározott célok/tevékenységek megvalósítására fordíthatja.

 

Továbbá az egyesület a céljainak és tevékenységeinek megvalósítása érdekében jogosult adományokat

gyűjteni,pályázatokon részt venni, támogatásokat fogadni, valamint nyílvános rendezvényken gyűjtést

szervezni adományokat fogadni.

 

XII.

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

 

Kelt: Lőrinci év. 09. hó 19.napján